A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z
receptor
A sejtfelszínén vagy a sejtben található érzékelő molekula. Ha a hírvivő molekulák, vagy a hormonok a receptorukhoz kapcsolódnak, az a receptor szerkezetének megváltozásához vezet, mely megnyit például egyes sejtfelszíni csatornákat, vagy bizonyos folyamatokat indít el sejtműködésben. A receptort egy zárszerkezethez hasonlítjuk, mely csak akkor nyílik ha a megfelelő kulcsot helyezzük bele. Minden hírvivő molekula és minden hormon saját receptorral rendelkezik.
rezveratrol
A rezveratrol bizonyos gyümölcsökben, termések héjában (és a vörösborban is) előforduló vegyület, melynek szív- és érrendszeri betegségekre gyakorolt kedvező hatását feltételezik.
riboszóma
A riboszómák a fehérjeszintézis helyszínéül szolgáló sejtszervecskék.
RNS
Ribonukleinsav. A DNS-hez hasonló óriásmolekula, különböző fajtáinak funkciója a gének átíródásában van. A messenger RNS (mRNS, hírvivő) az a molekula, ami az információt a sejtmagból a fehérjeképződés helyére szállítja. A transzfer RNS (tRNS, szállító) viszi a fehérjék alkotóelemeit, az aminosavakat a fehérjeképződés helyére. Minden aminosavnak saját tRNS-e van. A riboszomális RNS (rRNS) a riboszómák, a fehérjeszintézisre szolgáló sejtszervecskék felépítésében vesz részt. Újabban felfedezett RNS típusok a microRNS (miRNS) és a short inhibitory RNS (siRNS, rövid, gátló), amelyek a gének átíródásának szabályozásában vesznek részt.
Rogers
Carl R. Rogers egyike a XX. század legnagyobb hatású pszichológusainak. Forradalmi újításai közül legismertebb a pszichoterápiában és az élet számos más területén alkalmazható személyközpontú megközelítés
rost
A rost, vagy pontosabban élelmi rost, táplálékunk nem megemészthető része. A rostok nagy része cellulózból, hemicellulózból és ligninből áll, melyek ellenállnak a tápcsatorna savas és lúgos emésztőnedveinek, illetve emésztő enzimeinek. E mellett nagy vízmegkötő képességgel rendelkeznek, emellett egyéb anyagok megkötésére is képesek.